Etiopatogenezis hipertóniában
Tartalom
Cited By A tanulmány klinikusok számára foglalja össze a hyponatraemiák kóroktanát, diagnosztikáját és kezelését. A hyponatraemia a leggyakoribb elektrolit-rendellenesség.
Patofiziológiai szempontból a hyponatraemiák két fő csoportja különböztethető meg: nem ozmotikus eredetű hypervasopressinaemiás hyponatraemiák hypovolaemiás, hypervolaemiás, euvolaemiás és nem hypervasopressinaemiás hyponatraemiák pseudohyponatraemia, vízmérgezés, cerebrális sóvesztő szindróma. Az enyhe hyponatraemiás betegek sokszor tünetmentesek. A súlyos hyponatraemia az életet veszélyeztető központi idegrendszeri tüneteket okozhat.
A hyponatraemiás állapotok kórismézése során figyelemmel vagyunk az extracelluláris folyadék térfogatára, a klinikai etiopatogenezis hipertóniában, a hyponatraemia súlyosságára, kifejlődésének sebességére és tartamára. A hyponatraemia okainak felderítésekor az első feladat a nem hypervasopressinaemiás hyponatraemiák etiopatogenezis hipertóniában a hypervasopressinaemiás hyponatraemiák elkülönítése a plazma ozmolalitásának, a vércukornak, a szérumlipidek és -fehérjék szintjének mérésével.
A további differenciáldiagnosztikus ténykedést a vizelet ozmolalitásának, az extracelluláris folyadék térfogatának és a vizelet nátriumkoncentrációjának meghatározása etiopatogenezis hipertóniában.
Verbalis, J. In: Principles and practice of endocrinology and metabolism. Verbalis J. Principles and practice of endocrinology and metabolism
- Хилвар сжалился над Элвином, лишь когда они преодолели уже две трети склона.
- Focal segmental glomerulosclerosis in: Orvosi Hetilap Volume Issue 6 ()
- Они теперь знают о нашем существовании, так что таиться больше нет никакого смысла.
- Bellataminal és magas vérnyomás
- Etiology, diagnostics and therapy of hyponatremias in: Orvosi Hetilap Volume Issue 29 ()